Egy fa megmentése
Nemrég vettünk egy kis házat nem messze a várostól. Gyönyörű fák ölelik körbe a házat, három nyírfa őrzi az utca felől. Tegnap kijött az áramszolgáltató, mert újra kellett húzniuk a vezetéket a ház és az utcán lévő villanyoszlop között. Meglátták a fákat, rögtön mondták, hogy jön utánuk a kosaras autó, nemsokára ideér, arról majd levágják a fa tetejét. Számítottunk erre, mert már láttuk máshol a kegyetlen facsonkolásokat. Rájuk mosolyogtam és megkérdeztem kérnek-e kávét az urak, esetleg nullás sört, amíg ideér az autó a fűrésszel. Nem asszonyom, majd ha végeztünk, mondták. Szépek a fák, ismerték el, így megmutattam nekik a fenyvest is a túloldalon.
Szépek. Ezért vettük a házat. Nem örülnék, ha levágnák a tetejét, és egy torzó állna a ház előtt – mondtam nekik. Elkezdtünk egyezkedni arról, hogy hozzáér-e a vezeték, és valójában mi is a kockázata ennek. Biztosítottam őket, hogy vállaljuk a kockázatot mind a lehetséges áramszünet, mind az ezzel járó anyagiak tekintetében, csak kíméljék meg a nyírfát. Egy pillanattal később telefonált a kosaras autó, hogy defektet kapott, nem tud odajönni, oldják meg létráról a feladatot. Ja, hogy fát vágni? Azt nem lehet létráról. Áram beszerelve, fa megmentve. A szomszéd cicája pihenhet tovább a fák árnyékában. 🙂