Történetek
Mokka, a mór
2015 Augusztának mindig volt szálkás szőrű tacsija, aztán amikor az első fiunk megszületett, még egy évig volt velünk. 2005-ben el kellett altatni, öreg volt. Utána kutyátlanok voltunk, én hallani sem (…)
Ballag már a vén diák, avagy egy tigris erejével
– A Sors nagyon rosszul időzített, Brigike. – Mikorra kellett volna tennie? – A ballagásod? Van, hogy úgy ér veszteség minket, hogy még meg sem kaptuk azt a valakit vagy (…)
Feszült csend
Bedobott még egy húszast az automatába és megnyomta a capuccino feliratú gombot. Volt rendes büfé is rendes kávéval, de ő ezt szerette. A gép zúgását, személytelenségét, a kávé mindig ugyanolyan, (…)
A keresztvíz mélyéről
Amikor kisgyerek voltam, súlyos betegséggel küzdöttem végig a gyerekkoromat. Asztmásként minden este befulladtam, és még nem voltam olyan modern gyógyszerek, amik azonnal enyhítettek volna a fulladáson. Miden este sírtam, amikor (…)
Több mint munka
Az én életemben az az érdekes helyzet állt elő, hogy egy hatalmas trauma olyan pozitív dolgokat szült azonnal, amelyeket akkor még fel sem fogtam, csak utólag látom. Azt is, ahogy (…)
Szőrmentén
– Anya? – Igen, Drágám? – Te mikor fogsz meghalni? Anna megáll, kezében pulóver, épp betenni készül Domonkos szekrényébe. A kisfiú már az ágyban fekszik, onnan figyeli és várja a (…)
Tábita és Almamag
Nem tudom, hogy sorsfordító lehet-e egy gondolat, érzés két olyan történet következtében, amik nem velem történtek meg. De azért leírom. Egy kislány, Tábita súlyos betegséggel fejlődött az édesanyja pocakjában. A (…)
Egy hívás, elhívás
Évekkel ezelőtt, hosszú gyógyulást követően tudtam úgy nézni magamra, mint aki megküzdött a gyász mindent elsöprő, a mélybe taszító erejével. Nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy megpróbáljak másoknak is segíteni (…)
Egy barátság kezdete
Amikor gyesre mentem a kisebbik fiammal, a munkahelyemre felvettünk egy kollégát, aki a munkaköröm egy részét végezte. Sajnos nem csinálta teljesen megbízhatóan, de azért jó volt mégis, ezért úgy döntöttünk, (…)